A Tó Ünnepe a Szikin

A már hetedik alkalommal megrendezett Tó ünnepe az egyik, ha nem a legjobb volt ezen események közül. Megdumáltuk Petyával a jó időt, Szilviékkel pedig, hogy végre nálunk is tartsanak salsa bemutatót és oktatást, ne érezzük emiatt a kispici távolság miatt mostohának a szegedi kempingünket. És lőn, jöttek, táncoltak és győztek. Kétszer is.

A kora délutáni sörivó verseny-győztesekből gyaloghintó-vivővé dicsőült fiúk az eddigi legszorosabb eredményű (1 pont különbség!) közönségszavazat első helyezettjét, Vicát vihették körbe a kempingen, a vödör vízzel való lelocsolása erős kompromisszum volt ahhoz képest, hogy igazándiból a tóból kellett volna kiemelkednie (miután jól beledobták volna oda a fiúk). De mivel egész nap a koronájában libegett (lehet, abban is aludt 🙂 ), ezért a vízből kijövetel is megvolt a nap folyamán.

A vetélkedők és a hajógyártás kitöltötte az aktív kempinglakók délutánját, de lehetett ámulni-bámulni és táncot is tanulni, gyakorolni a kora délutáni első tánceseményen.

A szuperhajók vízrebocsátását egy kis tűzijáték követte. Csak az Ilkóék hajóját kellett volna diszkvalifikálnunk, mert túlságosan kirítt a többiek hajócsodái közül, zenélt, diszkófényeket sugárzott, még majdnem jövendölt és masszírozott is. Ha lett volna verseny, tuti különdíjasok!

Este jött Szilvék csapatának második felvonása, ott még többen eshettek transzba a latintáncok forgatagában. Utána András és Etele felváltva nyomták a jobbnál jobb számokat, 0-99 éves korig mindenki megtalálta a kedvére valót.

Turbuk Pistának főleg nagyon köszönjük az egész napos futkározást és szervezést, mondtam én, hogy egyszer még sokra viszi!

Sándor Jancsi